Isten Szava az Ószövetség prófétái által

ISTEN aktuális Szava

jelenkori prófétája által

Az Örökkévaló Szavát továbbítja most Gabriele,

amelyet a világ mai helyzetéről vételezett 2005. április 19-én:

ÉN VAGYOK az Örökkévaló.

ÉN VAGYOK Ábrahám, Izsák és Jákob Istene.

ÉN VAGYOK minden igaz próféta Istene.

Szavam az élő Szó, az igazság, a szeretet örök törvénye.

Minden időben embereket választottam ki magamnak, akik szócsövemként tevékenykedtek, Isten prófétái voltak. Rajtuk keresztül beszéltem az emberekhez, azokhoz, akik szívüket megnyitották Nekem, az Örökkévalónak, és arra használták az eszüket, hogy mérlegelve és latolgatva rátaláljanak az igazságra szívükben, lelkük legmélyén. Ők arra törekedtek és ma is arra törekszenek, hogy a benső etika és erkölcs szerint éljenek, melyeket parancsolataimban megadtam és megadok nekik, valamint ama utasítások és a törvényekről szóló tanítások szerint, melyeket Fiam – akit Jézusnak, a Krisztusnak neveznek – hirdetett, akit Én az emberekhez küldtem, hogy ezzel ők az örök hazájukba vezető útra rátaláljanak.

Egyedül Krisztus az Út, az Igazság és az Élet Bennem, a Szeretet és a Szabadság Szellemében.

Jézus, aki test szerint egy ács fia volt, úgy öltözött, ahogyan a nép. A próféták is, akiket Én az emberekhez küldtem, a néphez hasonlóan öltöztek.

A mennyei lények közül senki, aki emberré vált, hogy emberként üzenetemet továbbítsa, nem öltözött bíborba, selyembe és arannyal díszített ruhába.

És a próféták közül egy sem épített ki maga körül pazar hatalmi szervezetet, melyen keresztül az örök törvényeknek ellentmondó teológiai agyafúrtsággal és tanokkal saját bűvkörébe vonta volna a népet, hogy az emberek más embereket imádjanak, és azt higgyék, Istent csak az egyházi „méltóságokon” keresztül lehet megközelíteni. A külsőségessé vált magatartás és az egyház semmibe vevő nagyképűségének látszatigazsága kezdettől fogva szellemi szegénységre és árvaságra juttatta és juttatja az embereket és a lelkeket.

Az egyházi hivatalnokok, felékesítve magukat titulusokkal, luxussal és hatalommal, minden korban félelmet keltettek a népben, és ügyesen függővé tették őket a kárhozat tanával. Jézus, az ember, a nép fia volt. A népből származott, és köztük is maradt. Vérszerinti apja mesterségét kitanulta, és ezt a foglalkozást űzte.

A próféták, akiket Én minden korban a Földre, a világba küldtem, a nép közül valók voltak, és hozzájuk hasonlóan a nép között tevékenykedtek. Szavamat egyszerűen adták tovább. Nem támasztottak afféle igényeket, hogy jobbak legyenek mindenki másnál. Prófétai útjukra nem ruháztam fel őket luxussal, pompával és hatalmi igényekkel. Nem tartoztak, és nem tartoznak az értelmiségiek közé. Nem koronázták, és nem koronázzák meg magukat, nem öltözködtek, és nem öltözködnek olyan viseletbe, hogy megjelenésükkel alázatosságot váltsanak ki a népből, hogy így a néplélek tisztelettel és hódolattal adózzon nekik, és Isten kiválasztottjaként ünnepelje őket.

Én Vagyok a mindenütt jelenlévő Isten, Aki ott lakozik minden emberben és a Föld, az egész végtelenség minden életformájában. Én nem a merev hagyományok Istene vagyok, sem a dogmák és szertatások Istene, olyan Isten sem vagyok, aki az embereket függőségben tartja, és fenyegetve pogány művalláshoz köti.

A koronázott egyházi vezetők Rólam és a Fiamról beszélnek. Ügyesen és intellektuális teológiai szónoklattal a kárhozat tanára hangolják a népet, és elhitetik az emberekkel, miszerint Én az egyházi csábítók tanításai, szertartásai és hagyományai mellett lennék. Szívük azonban hideg, hatalmi vágytól telítve. Aki úgynevezett dogmatikus színjátékot rendez, annak fogalma sincs a mindenség egyetlen Istenéről, Aki Én Vagyok, és a Fiamról.

Az egyházi színészek játékán csak az nem lát át, aki maga is részt akar venni a játékban, hogy a világ-színház színpadán szerepet játsszon, mely neki az egyházban és az államban magas rangot és tekintélyt kölcsönöz. A nép, amely nem tanult meg gondolkodni, tapsol, és fizetve engedelmeskedik.

Én nem alapítottam kőtemplomokat, és Fiam, Jézus sem alapított, akit Krisztusnak neveznek. Nem neveztem ki sem bíborosokat, sem püspököket, sem papokat, sem plébánosokat, még kevésbé Isten helytartóját. Én saját magamat képviselem minden emberben, az egész végtelenségben.

Én a dúsgazdag egyház milliárdos vagyonát nem potyogtattam a mennyből, és képviselőit sem öltöztettem bíborba és drágakövekbe. A milliárdok a megkínzott és meggyötört néptől származnak, és az államtól, aki kincstárát inkább a gazdagoknak nyitja meg, mint a szegények legszegényebbjeinek.

Amit a dúsgazdag egyház kínál, az csupán emberi mű. Aki e tákolmánynak hódol, az Engem, az Örökkévalót nemcsak nem fog megérteni azokon az egyszerű embereken keresztül, akiket magamnak, az Én Szavam számára felkértem és előkészítettem, hanem üldözni is fogja őket, minden rosszat mond rájuk, hasonlóan ahhoz, ahogyan minden idők papsága a prófétákkal bánt, de különösen a Fiammal, Jézussal, a Krisztussal.

Aki egy egyházi hatalmi szervezetnek hódol, és embereket dicsőit, kiknek sátáni hatalmi rendszere rettenetes károkat okoz az emberek lelkében, az annak adta át értelmét és gondolkodását, aki visszaél Jézus, a Krisztus tanításával, következésképp a Menny Társuralkodója ellen van, a Fiam, Jézus, a Krisztus ellen.

Jézus, a Krisztus többek között arra tanította az embereket, hogy egy csendes kis szobába térjenek, csukják be maguk mögött az ajtót, és csendben Ahhoz imádkozzanak, Aki a hús és vér templomában lakozik, minden ember lelkében. Aki olyan kőházat keres fel, amelyet templomnak jelöltek ki, amely pompásan és fényűzően van berendezve, az nem imádkozik szívvel és minden érzésével Hozzám, még akkor sem, ha kiejti a nevemet.

Sokan ezek közül az imádkozók közül – az egyház, a „bérencek” jobbágyai közül – „pásztoraikhoz” zarándokolnak, mint a rabszolgák urukhoz, az egyházi kegyelmes urakhoz és eminenciákhoz. Minél inkább pöffeszkedők ők megjelenésükben, annál magasabb rangúak zarándokolnak uraikhoz, különösen akkor, ha egy úgynevezett „szent atya” szólítja őket.

Neki azután kimutatják a kellő tiszteletet – de bizonyára nem ingyen, mert a Vatikánnak van számukra némi osztogatni és továbbítani valója, sajátságos üzenetek, melyek közül néhánynak nem szép dolog, sőt kegyetlenség a következménye.

De ki az az úgynevezett „szent atya”, aki állítólag az Én földi „helytartóm”? Egy dogmahirdető, aki az ellenkezőjére fordítja Jézus egyszerű szavait, elárulja tehát Jézus, a Krisztus tanait.

Jézus azt tanította, hogy egyedül Isten, aki Én Vagyok, a szent, és hogy az ember a Földön ne nevezzen senkit „Atyának”, az Egyetlenen kívül, Aki a mennyben van, és Aki Én Vagyok a próféták szaván keresztül.

Ami bűn és következménye ezen a világon megtörténik, beleértve azt is, ami az egyházi intézmények képviselői és követői által jön létre, azt a Föld lassanként beborítja.

Szavam az igazság. Amit kinyilatkoztam az embereknek, akik szívvel és ésszel megértették az Én Szavamat – az be fog következni. Az egyházi hatalmi szervezet, amelyhez tartozónak mindenek előtt a világ uralkodói érzik magukat, és azok a juhok, akik nem mernek gondolkodni, akik mindent elfogadnak, amit a hatalomra éhes egyházi urak dogmáikon keresztül megrendeznek, legkésőbb a túlvilágon lélekként felismerik, hogy nem Engem, az örökkön örökké létező Istent imádták, hanem a báránybőrbe bújt bálványokat, akik nevemet a bundájukba varratták. Ez az Antikrisztus, aki gazdagságban dúskál, miközben emberek sorvadnak el, és éhínségben meghalnak.

A Földanya legyőzi e világot. Én Vagyok az, Aki mindenütt jelen Vagyok, minden égitestben, így a Földanyában is.

Ez volt az Én Szavam, prófétanőm által elmondva, aki, mint minden próféta, a néphez tartozik, és nem az egyház hatalmi szervezetéhez, illetve hatalmi rendszeréhez.

ÉN VAGYOK minden gyermekem Atyja, a lélek legmélyén szeretetben egyesítve mindenkivel, és ezzel Vagyok Én az, Aki Vagyok – örökké.

Kiadványok

Főoldal