Ne egyetek húst!
Miért?
A húsmentes táplálkozással
életben hagyjuk az állatokat!
Egy húsevőnek
élete végén
kb. 450 állat szárad
a lelkiismeretén.
A
Földön kétszer annyi vágóállat él, mint ember! Évente világszerte 45 milliárd állatot
ölnek meg emberi fogyasztásra. Ebből Németországban
2002-ben 490.744.200 állatot vágtak le; például:
4.300.000 szarvasmarhát, 44.300.000 sertést, 2.100.000 juhot
és kecskét, 12.600 lovat, 367.600.000 hizlalt csirkét, 31.300.000 levestyúkot,
30.800.000 pulykát, 13.800.000 kacsát, 400.000 libát, 1.600 gyöngytyúkot. Ehhez
még hozzájön 4.934.838 elejtett vad a 2002/2003-as
vadászévben!
Ennek nincs semmiféle intelligens alapja!
Mert:
A húsevés kegyetlenség
A húsevés beteggé tesz
A húsevés globális nyomort okoz
Aminek
szeme van, azt az intelligens emberek nem eszik meg
Az állatoknak van lelkük
A húsevés kegyetlenség Tömeges állattartás
Az állatok panaszkodnak:
A tyúk-kínzókamrában: „Mi, tojóstyúkok, rövid életünket ablakok nélküli
csarnokokban tengetjük, nyolcszintes ketrecekben. Egy négyzetméteren 22 tyúk
osztozik, a bűz elviselhetetlen. Már 14-18 hónapos tyúk-kínzókamra után nem
tudjuk teljesíteni a kellő tojáshozamot – és így levesesfazekakban
végezzük. Csaknem egyötödünk még ezt a másfél évet sem éli meg: stressztől,
fertőzésektől, csontmegbetegedésektől és hasonlóktól halunk meg.”
„Bennünket, tyúkokat brutálisan kiráncigáltok a ketrecből,
miközben gyakran eltöritek szárnyunkat vagy lábunkat – ugyanúgy a
berakodásnál is. Futószalag kampóin fejjel lefelé lógattok bennünket, hogy
azután elektromos vízfürdőbe mártsatok, s így elkábítsatok minket. De ez nem
mindig működik. Ha valamivel kisebbek vagyunk, vagy igyekszünk fejünket
kiemelni a vízből, akkor teljes tudatunknál kerülünk az elektromos kés alá. A
futószalag zavartalanul halad tovább: mind a halott, mind az élő testek
belekerülnek a forrázóba, azután a kopasztógépbe, majd végül lángok fölött
megperzselnek minket…”
A tehén-fogházban: „Szűk deszkabódékba zárnak bennünket, borjakat,
amelyekben alig tudunk mozogni. Legyilkolásunkig, amit ti vágásnak neveztek,
közülünk egyikünknek sem áll rendelkezésére egy négyzetméter felületnél több
– így szabják meg a tenyésztők hasznuk legmagasabb fokát. Mivel ti
megisszátok az anyatejet előlünk, mi helyette csak zsíros, fehér löttyöt
kapunk, amely sovány tejporból, faggyúból, bálnazsírból és sok sóból áll. A sok
sótól rettenetesen szomjasak leszünk, de mivel vizet nem kapunk, tovább iszunk
a sós léből. Így a legrövidebb idő alatt felhizlalnak bennünket a vágósúlyra.
Rövid és magányos életünk alatt egyszer sem látunk zöld mezőt. Utunkon a
vágóhíd felé pillantjuk meg először a Napot…”
Minden nyolcadik tehén vemhesen kerül a henteshez. A magzat vére külön aranybányát
jelent a nemzetközi gyógyszermaffia és kozmetikaipar részére. A pici borjakat
kimetszik a magzatburokból, és a még dobogó szívből egy tű segítségével
átlagosan fél liter vért csapolnak le tőlük. Évente legkevesebb 2 millió meg
nem született borjú végzi így gyötrelmesen életét, hogy az emberek ellássák
velük a kísérleti laboratóriumokat és gyógyszergyárakat.
A sertés-gettóban: „Bennünket, sertéseket 80-tól 200 fős nagy
csoportokban tartanak rácsokon, szinte állandó sötétségben. Hézagos padlózaton
állunk, melyen nincs alom, és ez sokszor ízületi károsodásokhoz vezet. Úgy
termelnek bennünket, akárcsak egy gyárban: az anyakocákat elkülönített ólakban
mesterségesen megtermékenyítik. A 15 hetes terhességi idő alatt szűk térben
kell vegetálniuk félhomályban. Az elléshez speciális fiadzó ólakba kötik őket.
Alig tudnak mozogni, csak felállni, és ismét lefeküdni képesek. Így
lehetetlenné válik számukra, hogy gondozzák kicsinyeiket.”
A pulyka-halálcellában: „Mi, tömegesen tartott pulykák, még jobban szenvedünk,
mint a hizlalt csirkék. Mivel mellünk a legkívánatosabb és legdrágább rész,
csontvázunk, lábaink és inaink nem tudnak lépést tartani a túl gyors
növekedéssel, ezért a hústömeg terhe alatt meggörbülnek. Életünk 22. hetének
végén már csak csúszunk-mászunk vagy fekszünk a túl
nagyra kiszélesedett és nehéz mellünkön. Hasonlóan a tyúk-kínzókamrákhoz itt is
levágják a kacsáknak a csőrét és nekünk pulykáknak is, érzéstelenítés nélkül,
aminek következménye fájdalom és állandó irritáció. Ez olyan, mintha nektek
embereknek levágnák az ajkatokat.”
A juhok szenvedése: „Mi
juhok leginkább legelőkön élünk, de ezeken gyakran kevés óvóhely van, ahol
meghúzódhatnánk a szél és vihar elől. Télen fagyoskodunk, nyáron pedig nincs
árnyékos hely, hogy megnyírt testünket megvédjük a naptól. Sok gazda nem gondol
arra, hogy mi nemcsak füvet eszünk, hanem friss ivóvízre is szükségünk van.
Ha
nem veszik el tőlünk rögtön kicsinyeinket, hogy „szopós bárányként”
eladják őket, akkor 6 hónapig mellettünk maradhatnak. Minden báránynak levágják
a farkát, a kis kosokat pedig érzéstelenítés nélkül kiherélik
vagy elszorítják a vérkeringést heréikben.
Minden
évben megnyírtok bennünket, miközben nem bántok kesztyűs kézzel velünk. De
mivel gyapjainkat már alig tudjátok felhasználni, Afrikából hoztok be birkákat,
akik természetes módon cserélik bundájukat, ám a hidegtől megfagynak a
legelőkön.
„Azért szenvedünk, mert az emberek több
mint 90%-a állatot eszik!”
Megeszitek a kicsinyeinket: „Emberek, ti a ,teremtés
koronájának’ nevezitek magatokat, bennünket, állatokat pedig
hússzolgáltatókká degradáltok. Eközben semmitől sem riadtok vissza!
Tény, hogy sokan közülünk, állatok közül, természetünktől fogva 20 vagy
akár 40 évesek is lehetnénk, ha ti, emberek, nem vetnétek véget életünknek idő
előtt, hirtelen és erőszakkal. Az, ami a
tányérotokon fekszik, rendszerint állatcsecsemő!”
„Mi tyúkok például a
szabadban normális körülmények közt 20 évig élnénk. Ti
azonban hizlalt csirkeként csak 5-6 hétig hagytok bennünket élni. Másfél évesek
vagyunk, amikor ti, emberek tojós- vagy levestyúkként kihasználtok minket. A
hím csibék pedig csak néhány pillanatig élnek, míg bele nem dobják őket a
darálógépbe, mint nem kívánatos mellékterméket a csirketenyésztés
folyamán.”
„Mi, sertések kb. 20 évesek lehetnénk. Mivel azonban ti, emberek
hússzolgáltatóként használtok minket, már 5 hónapos korunkban hirtelen véget
vettek életünknek.”
„Mi, tehenek kb. 30 évesek lehetnénk;
egyesek közülünk akár a 60. születésnapjukat is meg tudnák élni – ha ti,
emberek nem vágnátok le minket borjúként már 5-6 hónap után. Egy fejőstehénnek
éppen 5 évet engedélyeztek. A bikákat pedig csak 18-20 hónapig hagyjátok
életben.”
Miért teszitek ezt?
A halak haláltusája: „Mi, halak is érző élőlények vagyunk. Az
ember azonban csak élelmiszerként tekint bennünket, és csak súlyunkat tartja
nyilván. Minden évben világszerte 129 millió tonna halat
,állítanak elő’.
Minden
harmadik fajtársam manapság tenyészetből származik, miközben halastavakban vagy
víz alatti ketrecekben tenyésztenek bennünket. Mi, tenyésztett halak a
mozgáskorlátozottság miatt hajlamosak vagyunk a betegségekre, ezért erősítő- és
gyógyszerekkel táplálnak bennünket. Mindegy, hogy tömegesen tartanak minket
vagy a szabadban élünk, a halál mindegyikünk számára kegyetlen! Hatalmas
hálókkal fogtok ki minket a vízből, melyekben még sok órán át fogságban
vagyunk, és súlyosan megsérülünk. Azután pedig a
szárazföldön hagytok, hogy megfulladjunk, vagy kivágjátok a kopoltyúnkat, s így
lassan elvérzünk. Mivel nem tudunk kiáltani, ezért nem kábítotok el
bennünket.”
A húsevés kegyetlenség Szállítás és ölés
Az állatok panaszkodnak:
Fájdalmas szállítás: „Évente kb.
250 millió „vágóállat” esik áldozatául a gyilkos
jószágszállításoknak Európa szerte. Napokon át szűk területre vagyunk zsúfolva,
víz és táplálék nélkül, nagy hőségben vagy fagyos hidegben, törött csontokkal
és nyílt sebekkel. Sokan közülünk nem élik túl a szállítást. Szomjan halunk,
agyonnyomjuk egymást, belehalunk nehéz sérüléseinkbe, vagy a pánikba és a
stresszbe. Utunkon a vágóhíd felé annyira legyengülünk, hogy sokan közülünk alig tudnak menni. Hogy gyorsabban mozogjunk,
szánkba, szemünkbe vagy végbélnyílásunkba vaskampókat döfnek.”
Brutális gyilkolás a vágóhidakon:
„Amikor
a hentes felhasít bennünket, elvágja a torkunkat vagy
lefűrészeli a lábunkat, gyakran még tudatunknál vagyunk. Kampókon lógva
üvöltünk, halálfélelmünkben és pokoli fájdalmak közepette vergődünk. És a soron következő állatoknak át kell
élniük haláltusánkat abban a tudatban, hogy velük is ugyanez fog történni. De
ti nem ismertek könyörületet. Mindezt ésszerűnek tartjátok, mert meg akartok
bennünket enni…”
A kivégzés: „Bennünket,
sertéseket elektromos fogóval próbáltok elkábítani. A fájdalom villámként hasít
át fejünkön, egész testünkön. Azt gondoljátok, hogy nem érzünk semmit, amikor
az elektrosokk után forró vízbe dobtok minket, hogy leforrázzátok a szőrt a
bőrünkről. De a kábítás gyakran nem hat sokáig, és akkor eleven testünkkel
éljük át, ahogyan tüdőnk megtelik tűzforró vízzel… Szörnyű halál!”
Vadászterror leshelyről: „A vadászok minket, vaddisznókat táplálékkal csalogatnak elő,
hogy fáradság nélkül lelőhessenek bennünket – kényelmesen és aljas módon
a magaslesből. Gyors halálról azonban szó sem lehet: néhány barátomat és
családtagomat meglőtték. Az expanziós (feszítő) lövedék kitépte az erősen
sebzett, menekülő állat béltartalmát, vérét.”
„A meglőtt és üldözött őzek 60%-a nem hal meg rögtön. Sokan
komolyan megsérülve napokig és órákig vonszolják magukat kilógó belső
szerveikkel az erdőn keresztül. Az őzgidák tehetetlenül nézik elvérző
anyjukat.”
„Különösen
közkedvelt a hajtóvadászat ránk, mezei nyulakra: noha gyorsan tudunk futni, még
sincs esélyünk a menekvésre. Ha a vadász sörétpuskájával eltalál bennünket,
fájdalmunkban úgy sírunk, mint az embergyermekek. Néhány eltalált nyúl
többszörösen visítva bucskázik párszor a levegőben, mielőtt holtan fekve
marad.”
A húsevés beteggé tesz Rák, cukorbetegség, csontritkulás…
A hús táplálkozásélettani szempontból
fölösleges táplálék. Manapság a
szakemberek körében már nem kétséges, hogy a húsmentes, vegetáriánus
táplálkozás a legkedvezőbben fedezi a szervezet tápanyagszükségletét. Ez minden
életkorra érvényes. Néhány betegségnél, mint pl. magas vérnyomás, reuma, zsírok
anyagcserezavara, általában a vegetáriánus táplálkozás a legértelmesebb
gyógyászati intézkedés. Az egyénre van bízva, hogy a húsevéssel kapcsolatban
milyen álláspontot vesz fel; de mindenképp tisztában kell lennie azzal, hogy a
húsevés milyen következményekkel jár egészségére vonatkozóan. Ugyanis a hús, a
kolbászfélék és a hal fogyasztása számos betegség kockázati tényezője.
● A hús kedvez a cukorbetegségnek: A telített
zsírsavak fokozott bevitele inzulinrezisztenciához vezethet, és elősegíti a
cukorbetegség kialakulását (diabetes mellitus). Az állati termékek általában
sok telített zsírsavat tartalmaznak.
● A húsevés súlytöbbletet okoz: A telített
zsírsavak hozzájárulnak a súlytöbblet kialakulásához. A súlytöbblet pedig
kockázati tényezőként szerepel a szív- és vérkeringési betegségeknél,
szívinfarktusnál, agyvérzésnél, vérellátási zavaroknál és hasonlóknál.
● A hús károsítja a csontokat: A
húskészítmények átlagosan több foszfort tartalmaznak, mint kalciumot. A magas
foszfor/kalcium arány következménye, hogy fokozottan felszabadul a kalcium a
csontokból. Ahogyan arra már néhány tanulmány rámutatott, szoros összefüggés
van a táplálékkal való magas foszfátbevitel és a csontritkulás, csonttörések
kockázata között.
● A hús kockázati tényező a rákbetegségnél: A NIH, a
világ egyik legnagyobb egészségügyi kutatóintézete 2001-ben megállapította,
hogy a vörös húsok fogyasztása magas kockázati tényezőt jelent a rák
kialakulásában. Argentína és Uruguay a legnagyobb marhahúsfogyasztó országok közé tartozik a világon, ugyanakkor ezekben az országokban a legnagyobb a mell-
és a bélrák megbetegedések száma is. A
minnesotai egyetem egyik tanulmányából, amelyet 2002 szeptemberében hoztak
nyilvánosságra, az derül ki, hogy a grillezett, vörös húsok fogyasztása
kedvezően hat a hasnyálmirigyrák kialakulására.
● A hús erősíti a gyulladásokat és a
fájdalmakat: Az állati eredetű termékek sok arachidonsavat
tartalmaznak, amelyekből gyulladást keltő anyagok képződnek. Ezek az anyagok neurodermatitis*-hez,
vékony- és vastagbélgyulladáshoz, asztmához, izületi gyulladásokhoz
(arthritis), izületi megbetegedésekhez (arthrosis) és reumához vezethetnek.
● A hús hozzásegít a szívinfarktus és
az érelmeszesedés kialakulásához:
A
piros húsok fogyasztása által nagy mennyiségű vas kerül a szervezetbe, ami
veszélyes forrást jelent a szabad gyökök számára, amelyek a véredényeket
károsítják. Különösen a férfiaknál növekszik a szívinfarktus-veszély.
● A hús erősíti a depressziót: A hús
negatívan hat az ember pszichéjére. Egy tanulmány 1998-ból arra mutatott rá,
hogy a húsevőknél növekedett a félelem és a depresszió, ellentétben a
vegetáriánusokkal.
● A húsevés által károsodik-e az
intelligencia? A fehérjékben gazdag táplálkozás növeli a kortizolszintet
a vérplazmában és a nyálban. A krónikusan magas kortizol-koncentráció károsítja
a hippocampus**-t, ami jelentősen csökkenti az emlékezőképességet. A
kaliforniai Loma Linda egyetem egy tanulmánya szerint a húsevőknél
megkétszereződik a dementia-betegségek (elmegyengeség, elbutulás) rizikója.
_____________
*idegrendszeri zavar okozta viszkető bőrelváltozás
**henger alakú, görbült test az agyvelő oldalsó
kamrájában
A húsevés beteggé tesz A vegetáriánusok tovább élnek…
Aki egészséges szeretne maradni,
jobb lenne, ha lemondana a húsról. Mert:
Környezeti mérgek: A dioxinok és furánok mintegy 90%-a
az állati eredetű táplálékkal jut be az emberi szervezetbe. A tápláléklánc
folyamán egyre jobban fokozódik a nehezen lebontható káros anyagok
koncentrációja, ezek többek között a növényvédő szerekből származnak, melyeket
a tömeges állattartáshoz szükséges takarmány előállításához használnak. A
végfelhasználó, azaz az ember aztán esetleg nagyobb mennyiségű, egészséget károsító méreganyagot visz a szervezetébe.
Rezisztencia az antibiotikumokkal szemben: Annak érdekében, hogy a tömeges állattartásnál megelőzzék az állatok megbetegedését, óriási
mennyiségű antibiotikumokkal etetik őket. Ez komolyan veszélyeztetheti az ember
egészségét. Például azokon a tájakon, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak,
nyilvánvalóan nagyobb az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia előfordulási
aránya. Ez azt jelenti, hogy ha valaki megbetegszik, és antibiotikumos
kezelésre van szüksége, az antibiotikum nem fejti ki többé hatását. A szervezet
már rászokott, és eltompult.
BSE: Eddig
a leölt szarvasmarhák húsát gyanútlanul az egészséges táplálékok közé sorolták.
Időközben több kutató az egész világon, köztük a müncheni ideggyógyász,
Kretschmar professzor, prionok jelenlétét mutatta ki az izomhúsban. Kretschmar
professzor ezt nyugtalanító leletként jellemezte, mert nem lehet kizárni azt a
tényt, hogy az ember a hússal megfertőzheti magát.
A Creutzfeld-Jakob-kór (CJD) ugyanúgy, mint a Morbus-Alzheimer-kór azok
közé a neurodegeneratív betegségek közé tartozik,
amelyek klinikai tüneteiket illetőleg
nehezen különböztethetők meg egymástól. Több amerikai egyetemen végeztek
tanulmányi vizsgálatokat az elhunytakon, akiknél a szakorvosok még életükben
Morbus-Alzheimer-kórt állapítottak meg. A tanulmányi eredményeknél az a
meglepő, hogy az esetek 3-13 százalékánál egyáltalán nem
Morbus-Alzheimer-kórról, hanem Creutzfeld-Jakob-betegségről volt szó.
Az Egyesült Államokban 1979 és 2000 között 50-szörösére növekedett
azoknak a száma, akik Morbus-Alzheimer-kórban haltak meg. Ez a 2000. évben 50.000 embert tett ki. Pillanatnyilag az Alzheimer-kórban
szenvedők száma az Egyesült Államokban becslések szerint kerek 4 millió. Ezért
reálisan tekintve abból kell kiindulni, hogy a Creutzfeld-Jakob-betegségnél
jelentékeny a nem regisztrált esetek száma.
További kórokozók: A vadászat és a tömeges állattartás során egyre több
kórokozó kerül át az állatokról az emberre. A madárinfluenza és a SARS, az AIDS
és az ebola például szintén az állatvilágból
származnak; úgy néz ki, hogy növekszik a veszélyes kórokozók száma. A
„The Lancet” nevű nagy-britanniai egészségügyi lapban olvasható:
„Az elmúlt 20 év összes új fertőző betegsége az állatvilágtól
származik.”
A vegetáriánusok tovább élnek: A Német Rákkutató Intézet egy tanulmánya szerint a
vegetáriánusok körében drasztikusan kisebb a halálozás veszélye. A 100 várható
halálesettel szemben a tanulmányban résztvevők korcsoportjában a
vegetáriánusoknál csak
A húsevés Világméretű éhínség és környezeti ártalmak
globális szenvedést okoz
●
A Föld mezőgazdasági területeinek 80 %-át az állattenyésztés szükségleteire
használják. 20 milliárd „haszonállat” a világ évi
gabonatermésének 49 %-át, éves szójatermésének pedig 90 %-át
fogyasztja el.
●
●
A szegény országokat eladósodásuk miatt rákényszerítették, hogy a magas értékű,
emberi táplálkozáshoz szükséges növényi táplálékot részben állati takarmányként
eladják. A tömeges állattartáshoz szükséges takarmány 60%-át (gabonafélék, szója, földimogyoró…) a fejlődő
országokból hozzuk be (Németország).
●
● Egy
szarvasmarha etetéséhez évente
● Évente 80 millió ember hal éhen! Amennyiben az ipari országok csak 10 %-kal csökkentenék a húsfogyasztást, a helyette termesztett táplálék
elegendő lenne 100 millió ember élelmezésére.
● Vízszennyeződés: A vizek szennyeződésének 50 %-át Európában a tömeges
állattartás idézi elő. Csupán az Egyesült Államokban az emberi táplálék
céljából tenyésztett állatok 130-szor több ürüléket termelnek, mint az egész
világ lakossága: 39.000 kg-ot másodpercenként.
● Trágya és trágyalé:
● Esőerdők: A trópusi esőerdők 90 %-nak elpusztítása a tömeges
állattartás miatt történik. Két másodpercenként kiirtanak egy futball-pálya
nagyságú erdőterületet – főleg azért, hogy új legelőkhöz jussanak. Egy
darab „esőerdő-marhahúsból” készült hamburger előállításához
● Ivóvízforrás: Az ivóvízfogyasztás 50%-a a
tömeges állattartás terhére
megy.
A
szóban forgó élelmiszerek előállításához például a következő ivóvízmennyiségeket
használják el:
● Energia: Az Egyesült Államokban a nyersanyagok és fosszilis
fűtőanyagok több mint egyharmadát használják el az állatok felnevelésére,
melyeket emberi fogyasztásra tenyésztenek.
● Talajerózió: A hús- és a tejtermelés 85%-ban játszik szerepet a
talajerózió kialakulásában – ez évente 24 milliárd tonnát tesz ki.
● A melegház-hatás: A hústermelés során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul
fel, különösen az esőerdők felgyújtásakor a McDonald’s &Co részére. A
szarvasmarhák évente 100 millió tonna metángázt állítanak elő világszerte
– ami 20 %-a ennek a melegház-hatásért felelős
gáznak.
A legjobb, amit Ön tenni tud a környezetéért, az,
hogy vegetáriánus lesz!
A
német szövetségi képviselőház (Bundestag) kutató bizottsága, az ún. Ankét-Bizottság ugyanezt állapította meg a Föld
légkörének védelmére: „A húsfogyasztás oly
mértékre való csökkentésével, amely az egészségre is előnyös, egy negyed részt
vagy még nagyobb mennyiségben is el lehetne kerülni az éghajlatot károsan
befolyásoló gázkibocsátásokat. Az áttérés az erősen növényi élelmiszerekre
irányult táplálkozásra hatalmas megtakarításokat tár fel a táplálkozási
rendszerben (ami 100 millió t CO2-ekvivalenst jelent). Ezen felül jelentősen csökkennének nemzetgazdasági szinten a
helytelen táplálkozásból származó betegségek járulékos kiadásai (25 milliárd
EUR évente).
Az
éghajlatot sokkal jobban igénybe vesszük azoknak a táplálékoknak a készítésével,
amelyek összetételében hús is található (pl. fasírt), ugyanis 13-szor nagyobb
mennyiségű CO2 ekvivalens keletkezik, mint a hús nélküli táplálékok
készítésekor (pl. gabonakrokett).
Aminek szeme van, Nagy szellemek mondásai
azt az intelligens
emberek nem eszik meg
Albert Einstein, fizikus:
„A Földön való túlélés
esélyét semmi sem növeli jobban, mint
a vegetáriánus táplálkozás irányába tett lépés.”
Leonardo da Vinci, univerzális zseni:
„Valóban
az ember minden állat királya, mert kegyetlensége felülmúlja azokét. Mások
halála révén élünk. Sétáló temetőhelyek vagyunk.”
Thomas Edison, a villanykörte
feltalálója:
„Vegetáriánus
és szenvedélyes antialkoholista vagyok, mert így jobban tudom használni az
agyamat.”
Lev Tolsztoj, író:
„A húsevés a legnagyobb durvaság
maradványa; a felvilágosodás legelső és legtermészetesebb következménye a
vegetáriánus táplálkozásra való áttérés.”
Sven Hedin, svéd Ázsiakutató:
„Sosem
tudnám elhatározni, hogy kioltsak egy életet, ha nincs hatalmam újat teremteni.”
Christian Morgenstern, író:
„Ha
a modern embernek saját magának kellene megölnie az állatokat, amelyeket
táplálékul használ, mérhetetlenül megnövekedne a növényevők száma.”
O.W. Fischer, színész:
„Miért
nem eszem meg a testvéreimet? – Egyszerűen családi okokból, ez minden.
Valahol el kell kezdődnie a szégyenérzetnek.”
Pythagoras, filozófus és matematikus:
„Minden,
amit az ember elkövet az állatokkal szemben, visszatér hozzá.”
Mahatma Gandhi, Nobel-díjas:
„Úgy
gondolom, a szellemi fejlődés egy bizonyos pontján követelmény, hogy
megszüntessük élőlénytársaink leölését, kiket testi vágyaink kielégítésére
használunk.”
Albert Schweitzer, orvos,
béke-Nobeldíjas:
„Nézetem,
hogy mi, akik síkra szállunk az állatok megkíméléséért, mondjunk le teljesen a
húsevésről, és beszéljünk is ellene. Én magam ezt teszem. Ezzel egyesek
eljutnak oda, hogy észrevegyék a problémát, amelyet oly későn fogalmaztak
meg.”
Paul McCartney, énekes:
„Nem
szabad semmit sem megenni, aminek arca van.”
Wilchelm Busch, költő:
„Csak
akkor beszélhetünk igazi emberi kultúráról, ha nemcsak az emberevés, hanem a
húsevés minden fajtája is kannibalizmusnak fog számítani.”
Eugen Roth, író:
„Az
ember elégedetten gondolja, s boldogan: nem vagyok véreskezű hentes, faragatlan;
de mivel a kolbászt meg nem veti, a mészárlásban bűnrészesség terheli.”
Bertha von Suttner, béke Nobel-díjas
1905:
„Meggyőződésem
szerint eljön egyszer az idő, amikor senki sem fog hullákkal táplálkozni, és
senki sem lesz hajlandó mészáros mesterséget űzni. Sokan közülünk már most nem
ennének húst, ha maguknak kellene elvágniuk az illető állat torkát!”
Az állatoknak van
lelkük
„Minden
állatban és minden növényben benne van a hatalmas teremtő erő, Isten, a mindenütt
jelenlévő egyetemes örök Szellem, a Mindenség Intelligenciája. Akinek egy csöppnyi szíve van a természet
iránt, megsejtheti egy állat kifejezésében, egy növény szépségében, egy kő
megformálásában vagy a folyékony szubsztanciákban, hogy a Föld paradicsom
lehetne.
A
természeti birodalmak mértéktelen kihasználásának igazolására gyakran idézik a
Teremtő szavait: Hódítsátok meg a Földet (Ter 1,28). A
„hódítsátok meg” szavak azonban nem azt jelentik, hogy az állatokat
kínozni, az erdőket és növényeket irtani kell, és mindent tönkre kell tenni,
ami az ember birtokába kerül.
A
„hódítsátok meg” szavak a természeti birodalmak megóvásának
parancsát jelentik, igen, az egész Föld megóvását kell érteni alatta. Mi azt a
parancsolatot kaptuk, hogy szeretetteljesen kezeljük és gondozzuk az állatokat.
Azt parancsolták nekünk, hogy becsüljünk, értékeljünk és szeressünk minden
életformát a Földön, igen, az egész Földet, mert összességében minden a
Mindenható műve, az Ő szeretete ember, állat, a növény és a kő iránt, igen, az
egész Föld iránt.
Aki
gondozott már állatot, érzi, hogy bensőleg gazdagabbá és a természet iránt
tudatosabbá vált. Aki viszont húsfeldolgozó üzemeket létesít, vagyis
vágóhidakat, vagy helyesli ezeket, ami abban nyilvánul meg, hogy elfogyasztja élőlénytársainak
húsát, annak a tudata egyre szűkebb lesz, mert az ilyen ember bensőjében
elszegényedik.”
(Idézet
A Próféta 15. számából,
melynek címe:
Az állatok panaszkodnak – a próféta vádol! A brosúra megrendelhető.)
Segíts, hogy mi is segíthessünk az állatokon!
Magyarországon:
Kereskedelmi és Hitelbank Rt, számlaszám: 10404508-45016626-00000000,
„Ne
egyél húst!” akció
Németországban: Sparkasse
Mainfranken-Würzburg, Konto-Nr. 43716810, BLZ 79050000, Verwendungszweck:
Aktion Esst kein Fleisch!”
Elérhetőségeink:
Magyarországon: Univerzális Élet, az
őskeresztény életet elősegítő egyesület,
5002 Szolnok, Pf. 125., Tel.: 06 56/ 411 289.
Internet: http://elet.uni.hu,
E-mail: univerzalis.elet@freemail.hu
Németországban: Universelles Leben e. V., Haugerring 7, 97070 Würzburg, Tel.: 00 49-931/ 3903-0,
Fax:
00 49-931/ 3903-233, www.universelles-leben.org